A bitcoinok bevétele valós, Jó befektetés-e egyáltalán a Bitcoin?
Mészáros R. Tamás Ahogy az ilyenkor lenni szokott, természetesen elindult a bitcoinok bevétele valós spekuláció is, és napról-napra jönnek elő vadabbnál vadabb kriptovalutaalapú befektetési termékek.
Eközben a rendszer működését aránylag kevesen látják át, és azt még ők sem tudják, hogy mennyi lehet a bitcoinok bevétele valós kriptovaluták reális értéke. Egyesek szerint ez a Amikor nemrég azon élcelődtünkhogy Mészáros Lőrinc nemzetközi szinten is kiemelkedő befektetési csodát hozott össze, még nem látszott, hogy ben milyen sokan lesznek, akik a felcsúti vállalkozógéniusznál is jóval nagyobbat fognak kaszálni.
Márpedig meglepően sokan lettek: az elmúlt néhány hónapban rengetegen váltak hirtelen milliomossá és milliárdossá, akik a Jóisten és Orbán Viktor helyett a kriptolibertarianizmusnak, a világgazdaság pénzbőségének, illetve annak köszönhetik a vagyonukat, hogy az emberek láthatóan tényleg egyáltalán nem tudják már, mibe fektessék a pénzüket.
A bitcoin nevű virtuális pénz árfolyamának brutális megugrásán meggazdagodott szerencsésekről van szó, akik néhány év-hónap alatt szedtek össze irdatlan, bár elég ingatagnak tűnő vagyont. A korai beszállók néhány száz forintnyi befektetéssel csinálhattak tízmilliókat, a legnagyobb játékosok dollármilliárdokkal egyenértékű bitcoinnal rendelkeznek.
A nyertesek a bitcoinok bevétele valós jórészt nem befektetők és különösen nem a szó klasszikus értelmében vett pénzemberek. Hanem az állami kontroll nélküli világról ábrándozó pénzügyi szabadságharcos nördök, akik algoritmusokkal akarják felváltani a pénzvilág irányítóit és cápáit, a bankokat és a bitcoinok bevétele valós államot.
A kriptovaluták adózási kérdései – 2. rész
Hogy ez mennyire reális, azt egyelőre nehéz megmondani. Az viszont biztos, hogy a bitcoinnak illetve az amögött álló technológiának tartós és jelentős hatása lesz az életünkre. Ha másért nem is, azért mindenképpen, mert az alternatív pénzügyi rendszer értéke az utóbbi hónapokban hatalmasra nőtt, valóságos aranyláz a bitcoinok bevétele valós úrrá a piacon.
A forgalomban lévő virtuális pénzmennyiség elvi értéke több százmilliárd dollárra azaz a magyar GDP sokszorosára rúg. A nördök és drogdílerek játszóteréből pedig elérhető befektetési piac lett, ahol ezerrel megy a spekuláció, és amiből a teljesen elszállt árak ellenére mindenki akar egy falatot.
A napokban már a határidős bitcoinkereskedés is megindultés nem az internet valami félreeső, sötét bugyraiban, hanem a chicagói tőzsdén.
A Bitcoinról még egyszer
De van már jelzálog-bitcoinozás és bitcoin-jelzálog is, a spekulánsok jó része hitelből üzletel. A pénzvilág fogaskerekei az extraprofit reménye láttán azonnal beindultak, és manapság már szinte minden nap megjelenik egy új, bitcoinhoz kapcsolódó spekulatív pénzügyi termék. Öreg bankárok naponta jajonganak, hogy közeleg az összeomlás, miközben fiatal bankárok azzal hitegetnek, hogy a jövő megérkezett, és ez lesz a Valójában azonban relatíve kevesen vannak, akik átlátják, hogy mi ez az egész, hogy működik a rendszer, mennyi a bitcoin reális értéke, vagy van-e egyáltalán ilyen.
És hogy mégis miért ér ennyit egy kriptovaluta, ami mögött nem igazán van valós gazdasági érték, és amit nem sok mindenre lehet felhasználni jelenleg. Mivel pedig az értékét csak találgatni lehet, a bitcoin-őrület mintha túlment volna minden ésszerű határon.
Bitcoint vennél? Állj meg, számolj háromig és gondolkozz!
A pesszimista verzió szerint a pénzvilág megújítása helyett egy klasszikus befektetési lufit sikerült fújni, ami bármelyik pillanatban kipukkadhat, sokmillió dollárnyi valós vagyont elpusztítva. De mi a fene ez az egész? Technika 5 perc bináris opciók a fentiek nem teljesen világosak, ne magára vessen, mert valóban nem egyszerű dologról van szó. A bitcoin a legrégebbi, leghíresebb és legnépszerűbb virtuális pénz, egyben viszont az emberi civilizáció monetáris fejlődésének jelenlegi legabsztraktabb terméke.
A kirptovaluta koncepciójával egy Satoshi Nakomoto álnevű valaki vagy valakik ban, az amerikai pénzügyi válság kitörése után állt elő.
Az, hogy ki vagy kik Satoshi Nakamoto, még nem derült ki, bár sok potenciális Nakamoto-jelölt van. Nakamoto a bitcoin megalkotása után nem sokkal kvázi visszavonult, és másokra hagyta a projektet. A kiindulópont az volt, hogy az amerikai jegybank, a Federal Gyors kereset kolpino, a kereskedelmi bankok, illetve maga az állam szemét manipulatív szervezetek, ezért a pénzügyeket fel kell szabadítani az ő befolyásuk és hatalmuk alól.
A libertárius eszmékből táplálkozó elképzelés központi problémája, hogy a modern készpénz és számlapénz értékét az adja, hogy az állam, illetve a jegybank garantálja ennek az értékét, és általában véve a pénzrendszer működése és stabilitása az állam és a bankok iránti olykor kényszerű bizalmon alapul.
Ugyanakkor az államok és jegybankjaik hajlamosak visszaélni ezzel a bizalommal, és össze-vissza manipulálni a pénz mennyiségét, értékét, felhasználhatóságát.
Hogyan fektess Bitcoinba? Minden, amit a Bitcoin őrületről tudnod kell…
Miközben a pénz használata amúgy elég költséges és bonyolult dolog, és a legtöbb esetben közvetítőket igényel: bankokat, pénzváltókat, stb. Ennek a kiküszöbölésére Nakamoto megalkotta a virtuális, központi hatalom, manipuláció a bitcoinok bevétele valós közvetítők nélküli pénz tervét, ahol nincsen központi bank és más pénzintézetek, hanem a vásárlók és árusok közvetlenül egymással végezhetnek internetes tranzakciókat, peer-to-peer rendszerben, ahogy mondjuk a BitTorrent is működik.
Ez lett a bitcoin, az első kriptovaluta, ahol a kripto a kriptográfiát, azaz a titkosítást jelenti, amire a rendszer épül. Ami a dolog prófétái szerint egy teljesen igazságos és részrehajlásmentes A virtuális pénz önmagában persze még nem volt újdonság, ilyenek bőven voltak már korábban is.
A nagy dolog az volt, hogy a feltaláló kriptográfiai megoldások beiktatásával megoldotta, hogy ne lehessen hamisítani, illetve többször elkölteni a virtuális pénzt. Ez utóbbi probléma abból adódik, hogy míg egy fizikai ügyletnél készpénz vagy fémpénz cserél gazdát, addig a virtuális tranzakcióknál csak adathalmazok. Ezt a banki világban a számlavezetés nevű boszorkánysággal oldják meg, ahol számon tartják, hogy kinek mennyije van, és mikor mennyit költ és kap.
A mágikus blokklánc Viszont Nakamoto pont azt akarta, hogy ne legyenek ehhez hasonló központi elszámolórendszerek a saját libertariánus utópiájában. Úgyhogy létrehozta a blokkláncot, amelyben központi elszámolás helyett egymástól független, egyenrangú számítógépek tartják nyilván a tranzakciókat.
- Bináris opciók és a puria módszer
- Bitcoin bányászati algoritmus
- Így adózz a Bitcoinod után. - dxnkarrier.hu
- Hogyan fektess Bitcoinba?
- Legális a Bitcoin? Íme, a válasz! - dxnkarrier.hu
- Index - Gazdaság - Beteszel forintot, hat év múlva kidob 5 milliót, mi az?
- Könnyű kereset az interneten mindennapos fizetéssel
A blokklánc kvázi egy nyilvános főkönyv pénzügyi nyilvántartásamely tartalmazza az összes korábbi bitcoin-ügyletet. Amikor valaki megindít egy bitcoin-átutalást, akkor a program először titkosítja ennek adatait, majd ezt az információcsomagot kiküldi a a bitcoinok bevétele valós, a hálózatban résztvevő számítógépek ellenőrzik az adatokat, és ha rendben van a csomag, megerősítik a tranzakció megtörténtét. Erről a blokkláncról a hálózat minden résztvevője tárol egy másolatot, és minden változtatást automatikusan megkap a rendszer összes gépe.
Bitcoin: Beyond The Bubble - Full Documentary
A blokklánc alapján tudják ellenőrizni, hogy melyik számlához címhez mennyi pénz tartozik, melyik bitcoin mikor és melyik címek között cserélt gazdát, stb. A láncot úgynevezett bányászok építik: ők a rendszert alkotó gépek, amelyek erőforrásaikat arra használják fel, hogy megoldják a blokklánc bővítéséhez szükséges bonyolult titkosítási műveleteket.
Ezért cserébe minden egyes blokkért, amit ráfűznek a bitcoinok bevétele valós láncra, jutalombitcoinokat kapnak.
Így keletkezik az új pénz a rendszerben. Mivel a rendszer véletlenszerűen osztja ki a feladatokat, elvileg nem lehet manipulálni, hogy mi kerül a blokkláncba. Az egyes blokkok pedig megerősítik nemcsak a saját maguk által tárolt tranzakciókat, hanem az összes korábbi blokk integritását is, így a lánc elvileg megbonthatatlan. Tehát nem lehet belőle törölni, csak új tranzakciókat létrehozni. Persze elméletben nem meghekkelhetetlen egy ilyen rendszer sem, de ez elképesztő erőforrásokat igényelne.
A kriptovaluták adózási kérdései — 2. Címkék: ÁFAbányászatBitcoindigitális pénzeladási áridőbeli elhatároláskönyv szerinti értékköveteléskriptovalutapénzeszköztaovállalkozó Olvasói értékelés: 0, 0 Előző cikkünkben a magánszemélyek Bitcoin ügyleteinek adózási kérdéseit tekintettük át. A Bitcoin azonban nemcsak a magánszemélyeket, hanem a vállalkozók egy részét is rabul ejtette. A kriptovalutához való hozzájutás módja ugyanaz, mint a magánszemélyek esetében, talán annyi a különbség, hogy a vállalkozások termékeik vagy szolgáltatásaik ellenértékeként nagyobb eséllyel juthatnak hozzá. Az első probléma rögtön a számviteli elszámolásokat célozza meg.
Akinek meg a rendelkezésére állnak ezek a számitási kapacitások, az éppen elég pénzt tud csinálni "legális" bányászattal, mig a blokklánc hekkelése az egész rendszert összedönthetné, és ezáltal magát a hekkelést is értelmetlenné tenné. Már ha feltételezzük, hogy a cél a haszonszerzés, és nem a vagyon elpusztítása. Kétkulcsos Az, hogy a rendszer a titkosításra épül, nem azt jelenti, hogy minden titkos benne: az ügyletek adatai nyilvánosak.
Persze ezt nem úgy kell elképzelni, mintha kitennék a netre az ember bankszámlakivonatát: a blokkláncban az utalások virtuális címei szerepelnek, viszont az, hogy ezek a címet kiket takarnak, nem nyilvános.
Mindenki annyi címet bankszámlát csinál, amennyit akar, minden utaláshoz újat lehet kreálni. Így a valós tulaj nehezen lenyomozható, a bitcoinok bevétele valós ez sem jelent teljes anonimitást: már elkaptak jó pár, bitcoinnal üzletelő drogdílert. A titkosítás a virtuális személyazonosság igazolását, és ezáltal a csalások kiküszöbölését szolgálja.
A tranzakciók aszimmetrikus titkosítást használnak: ha valaki létrehoz egy bitcoin-címet, akkor ehhez a rendszer generál egy titkos kulcsot, amit csak a tulajdonosa ismer, és egy nyilvános kulcsot, amit mindenki láthat.
Ez két hosszú, egyedi kód, amelyek között matematikai összefüggés van. A matematikai összefüggés miatt a nyilvános kulccsal le lehet ellenőrizni, hogy az utaláson szereplő digitális aláírást azzal a titkos kulccsal hozták-e létre, amely az adott fiókhoz tartozik: a rendszer megnézi, hogy a küldő nyilvános kulcsa összepasszol-e a küldemény digitális aláírásával.
Mit lép a NAV, ha bitcoinért eladtad az autódat és vettél belőle egy Van Gogh-ot?
Ha igen, jóváhagyja az utalást. Viszont a titkosítást feloldani csak a titkos kulccsal lehet, tehát az utalás adatait nem tudja külső fél módosítani. Ahogy a fogadó nyilvános kulcsát is csak az ő titkos kulcsa nyitja.
Az egyes fiókokból való lopás azért így sem lehetetlen, pont a napokban történt egy elég nagy értékű, valuta kereskedelem élő tízmilliárd forintos eset. De az egész bitcoin-sztori legnagyobb botránya is egy hekkeléshez kapcsolódik: a japán MtGox nevű bitcointőzsde es összeomlásaamikor az akkor forgalomban lévő bitcoinmennyiség 6 százalékát, akkori árfolyamon kb. Az ügy azóta sem oldódott meg.
Vett egy pizzát 50 milliárd forintért Nakamoto ben vezette be a bitcoint, maga első körben egymilliót bányászott belőle.
Ekkor még ismert árfolyama sem volt, az árakat egyéni alkuk alapján alakították, ahogy a régi szép időkben. Aztán szépen, lassan, fokozatosan, de elkezdett beépülni a mindennapi pénzügyekbe.
Az első mérföldkő az volt, amikor a Floridában élő programozó, Laszlo Hanyecz feltételezhetően Hanyecz László tízezer bitcoinért rendelt magának két pizzát. Mondjuk a bitcoinok bevétele valós közvetlenül, hanem elküldte a bitcoint valakinek, aki megrendelte neki a pizzát, ami akkor nagyjából 40 dollár volt.
A közvetítő nem sokkal később dollárért adott túl a bitcoinvagyonon. Vélhetően ma mindketten verik a fejüket a falba: tízezer bitcoin ma több mint 50 milliárd forintot ér.
Hanyecz később a Wirednek azt mondtanem bánja, a pizza finom volt, bár akkor még csak ezer dollár körül járt a tízezer bitcoin.
Azt azért túlzás lenne állítani, hogy a pizzavásárlás lavinát indított el, ám az tény, hogy azóta elég nagy változások zajlottak le a kriptovalutavilágban. Ma már nemcsak kokaint vagy tigrispéniszt lehet bitcoinnal venni, ahogy annak idején ben a Silk Road nevű online illegális piactéren; hanem sok cég, például a Tesla és a Microsoft is elfogadja a kriptopénzt, és bitcoin-ATM-ekből is jó pár van.
Az online bitcoin-tőzsdék hatalmas forgalmat bonyolítanak, és ezeken nemcsak egész, hanem részbitcoinokat is lehet venni, egészen a bitcoin százmilliomod részéig ez az egység a satoshi, és jelenleg 1 dollár nagyjából satoshit ér. Ettől függetlenül azért a bitcoin felhasználhatósága ma is erősen korlátos.
Bár a Barclays egy ideje kokettál a bitcoinok bevétele valós, bankok eddig nem szívesen nyúltak hozzá bár ugye az eredeti feltalálók pont ezt akartákés azok a cégek, amelyek elfogadják, inkább a dolog reklám és PR értéke miatt teszik ezt, nem gondolják ám teljesen komolyan.
- A legegyszerűbb kereskedési rendszer
- Share Tweet Update: Mivel ebben a cikkben az előző cikkben leírtakat fejtem ki bővebben, hogy miért nincs érték a Bitcoin mögött és miért kell úgy tekinteni rá, ami, így az előző cikk feleslegessé vált.
- Adózás A digitalcash.
- Bitcoint vennél? Állj meg, számolj háromig és gondolkozz!
- Internetes jövedelem des
- Hogyan fektess Bitcoinba? Minden, amit a Bitcoin őrületről tudnod kell - Pénzügyi Tudakozó
- Részmunkaidős munka az interneten befektetés nélkül
