Visszajelzés a lehetőségekkel való munkáról, A munka értékelése, visszajelzés adása - ez a fluktuáció ellenszere

A pedagógiai munka értékelése A pedagógusok minősítése A tanulmány bemutatja azt a szaktudományos hátteret, amelyre a bevezetésre kerülő pedagógus előmeneteli rendszer koncepciója épül, tisztázza a kompetencia, a sztenderd és az indikátor fogalmát, továbbá szerepüket a pedagógiai munka értékelésében. Áttekintést ad azokról a törekvésekről, amelyek az értékelés objektivitásának növelését, a pedagógusok minősítésének minél hitelesebb megvalósítását teszik lehetővé.

Az elmúlt évek oktatáspolitikai változásai nemcsak szakmai, hanem politikai szempontból is megosztották a pedagógus társadalmat. A rendszert átalakító törekvések között az egyik legszélesebb körben elfogadott, ugyanakkor az első perctől kezdve a leghangosabban vitatott kérdés a pedagóguséletpálya-modell, azaz a pedagógusok előmeneteli rendszere volt. Bár a vita elsősorban a bevezetést meghatározó politikai döntések körül zajlott és zajlik ma is, de felszínre hoz olyan szakmai kérdéseket is, amelyek jogosak, s átgondolásuk, megvitatásuk feltétlenül szükséges a pedagógusok és szakemberek körében.

Nem kisebb kételyek fejeződnek ki ezekben a felvetésekben, mint: Kit tartunk jó pedagógusnak? Ki tudja megállapítani ezt?

Kapcsolódó témák

Hogyan ismerhető fel a pedagógiai munka eredményessége? Lehet-e a pedagógusok hivatását egzakt módon értékelni? Beszélhetünk-e egyáltalán objektív értékelésről a nevelő-oktató munka eredményei kapcsán?

Egy ilyen bizonytalannak tűnő értékelésre építhető-e egy százhatvanezer pedagógust tömörítő szakmai csoport minősítése, szakmai előmenetelének eldöntése? A tanulmány nem tűzi ki célul, hogy kimerítő választ ad mindezekre a kérdésekre, de törekszik arra, hogy bemutassa azt a szaktudományos visszajelzés a lehetőségekkel való munkáról, amelyre a bevezetésre kerülő rendszer koncepciója épül, megfogalmazza mindazokat a feltételeket, amelyek megléte az értékelés minél hitelesebb megvalósítását teszi lehetővé, s azokat a korlátokat, amelyek nehezítik az objektivitás és egzaktság követelményének teljesítését.

A jó pedagógus sajátosságai A kérdés megválaszolásának fontosságát nemigen lehet vitatni, ha egy minden pedagógusra kiterjedő minősítési rendszer kidolgozását tűzzük ki célul. Alapvető feltétel, hogy objektív, részletesen kidolgozott és a szakma által elfogadott kritériumrendszerre épüljön az értékelés, megbízható információt nyújtva a pedagógiai munka eredményességéről, s lehetőleg minimálisra csökkentve a szubjektivitás szerepét.

Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a pedagógiai hatások nagy része nem mérhető, s talán éppen az egyediségükben rejlik az igazi értékük.

Ezért túlzott elvárás lenne, hogy a visszajelzés a lehetőségekkel való munkáról során egzakt mérésekkel, világosan és mindenki számára egyértelműen megmutatkozó tényekkel tudjuk feltárni a pedagógus munkájának teljes gazdagságát.

Ez a technológiai, műszaki kutatás-fejlesztés világában természetes követelmény, az emberekkel foglalkozó területeken mint irányvonal megjelenik, de teljes mértékben nem valósítható meg a jelenség összetettsége, bonyolultsága és állandó változása miatt. Nem mondhatunk le viszont arról, hogy minden lehetséges eszközt megragadjunk az objektivitás optimális elérése érdekében.

Amire feltétlenül törekedni kell, az egy olyan elvárásrendszer kialakítása, amely reálisan megvalósítható minden pedagógiai környezetben, s azokat a lényeges elemeket tartalmazza, amelyek megléte feltétlenül szükséges az alapvető pedagógiai célok eléréséhez és a feladatok sikeres teljesítéséhez.

A munka értékelése, visszajelzés adása - ez a fluktuáció ellenszere

Az eredményes pedagógus sajátosságainak meghatározása egyrészt a pedagógiai gyakorlat visszajelzés a lehetőségekkel való munkáról figyelembevételére épülhet, másrészt azokra a szerteágazó, gazdag eredményekre, amelyek a pedagóguskutatás területén rendelkezésre állnak. A jó pedagógusról alkotott véleményt, tudást nagymértékben segítette a társtudományok pszichológia, szociológia fejlődése, illetve a társadalmi változásokból következő új pedagógusszerepek megjelenése.

A kutatások fő területei a pedagógiai képességek lettek, egyrészt azok a személyiségjegyek, viselkedési sajátosságok, amelyek általában az emberi kapcsolatokban, együttműködésben hogyan lehet otthon extra pénzt keresni szükségesek.

Ide sorolható a kommunikációs ügyesség, a feltétel nélküli elfogadás, az empátia, a kongruens és rugalmas viselkedés, a gyors helyzetfelismerés és konstruktív helyzetalakítás képessége, az erőszakmentesség, a kreativitás, az együttműködés igénye és képessége, a pedagógiai helyzetek, jelenségek szakszerű elemzésének képessége és a mentális egészség kívánalma.

Sallai, Falus, A képességek feltárásának egy másik területe szorosabban kötődik a pedagógusok oktatói feladataihoz, tevékenységéhez.

További cikkek a karrierépítésről

Jelentős előrelépést jelentett az eredményes pedagógusi munka mögött meghúzódó okok meghatározásában a pedagógiai gondolkodás és döntéshozatal jellemzőinek, a gondolkodás és cselekvés közti kapcsolatoknak a feltárása, a pedagógiai tudás általános pedagógiai tudás, szaktárgyi tudás, pedagógiai tartalmi tudás és gyakorlati tudás differenciált kidolgozása, s végül a visszajelzés a lehetőségekkel való munkáról gyakorlat fogalmának bevezetése.

A különböző megközelítések szintéziseként a pedagógiai tudás, a képességek, az érzelmi-akarati tényezők és a pedagógiai gyakorlat feladatainak összekapcsolásával jött létre a pedagógiai kompetencia fogalma. Magát az alapfogalmat már ismerték és a gyakorlatban alkalmazták a közoktatás területén. A kompetenciák, kulcskompetenciák fejlesztésére kidolgozott programok, az évente elvégzett mérések lassan beépültek a pedagógusok gondolkodásába és gyakorlatába.

Bár az új jelenség elfogadása a felsőoktatás területén több akadályba ütközött, a kutatás-fejlesztések HEFOP 3. Kormányrendelet a pedagógusi előmeneteli rendszerben a minősítés kritériumaként a nyolc általános pedagógiai kompetencia fejlettségi szintjét határozta meg. A pedagógusok kompetenciái Mi jelenti a kompetenciaszemlélet újdonságát? Mennyivel több ez az új megközelítés visszajelzés a lehetőségekkel való munkáról alkalmazni képes tudás, képességfejlesztés eddigi célkitűzéseinél?

Falus Iván és Kotschy Beáta a Pedagógusképzés című folyóiratban 7 pontban foglalta össze a kompetenciaalapú képzés bevezetésének pozitívumait: A képzés cél- és feladatrendszerének meghatározása a leendő szakmai feladatok alapján készül. Ez nem kevesebbet jelent, mint az elméleti ismeretek és a pedagógiai gyakorlat közötti híd kialakításának szükségességét, a tudományok belső logikájára épülő képzés kiegészítését annak bemutatásával, hogy a sokoldalú elméleti ismeretek megszerzése hogyan segíti a leendő pedagógust óvodai-iskolai feladatainak ellátásában.

A kompetenciák meghatározásakor a fejlesztők figyelembe vették a pedagógiai feladatok teljes körét, a különböző szinteken és szakterületeken dolgozó kollégák számára egyaránt elfogadható követelményeket fogalmaztak meg. Természetes, hogy az általános pedagógiai kompetenciák mellett szükséges a szakmai sokszínűségnek megfelelő speciális sajátosságok megjelenítése, de ez nem egy másik rendszerben történik meg, hanem az egységes alapokat egészíti ki.

A kompetenciákban integráltan jelennek meg a szaktárgyi, pszichológiai és pedagógiai képzés elemei.

III. Visszacsatolás/visszajelzés a kooperatív tanulási folyamatban

A kompetenciák komplex módon jelenítik meg mindazokat az elvárásokat, amelyek az eredményes pedagógiai munkához szükségesek ismeretek-képességek-attitűdök. A kompetenciák kialakulása, fejlődése hosszú folyamat, amelynek csak az első fázisa a diploma megszerzésével záruló alapképzés. A részletesen megfogalmazott követelményrendszer koherens és célra irányuló tanterv kidolgozását teszik lehetővé.

Falus-Kotschy, Az alább bemutatott kompetencia példaként szolgál az elmondottak értelmezésére és igazolására: 3. Ismeri a szaktantárgy tanítása-tanulása során kialakítandó speciális kompetenciák fejlesztésének módszereit.

Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző motiváció-elméletekről, a tanulási motiváció felismerésének és fejlesztésének módszereiről. Rendelkezik a tanulóközpontú tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel. Ismeri a különböző tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásait. Ismeri a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórán és iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit.

Új trend a HR-ben: jelöltélmény javítása visszajelzésekkel

Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben.

Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét.

E-mail a Google-tól - Internet kínálta lehetőségek

Képességek A szakképzett pedagógus képes a különböző céloknak megfelelő, átgondolt stratégiákhoz a motivációt, a differenciálást, a tanulói aktivitást biztosító, a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási és együttműködési képességének fejlesztését segítő módszerek, szervezési formák kiválasztására, illetve megvalósítására. Képes nyugodt, biztonságos és az eredményes tanulást támogató tanulási környezet megszervezésére. Képes az érdeklődés, a figyelem folyamatos fenntartására, a tanulási nehézségek felismerésére a végzettségének megfelelő korosztály és a felnőttoktatás keretében is.

Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek felismerésére és kezelésére.

Jelenlegi hely

Képes a hagyományos és az információ-kommunikációs technikákra épülő eszközök, digitális tananyagok hatékony, szakszerű alkalmazására.

Képes az egész életen át tartó tanulás képesség-rendszerének megalapozására, technikáinak gyakoroltatására. Attitűdök A pedagógus fontosnak tartja a tanulás és tanítás folyamatainak tudatosodását, az önszabályozó tanulás támogatásához szükséges tudás és képesség megszerzését, a tanulási képességek fejlesztését, továbbá nyitott az egész életen át tartó tanulásra.

Elismeri, hogy a megfelelő tanulási légkör megteremtéséhez figyelembe kell venni a tanulók sajátos igényeit, ötleteit, kezdeményezéseit. Törekszik a tanulókkal való együttműködés megvalósítására a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében. Törekszik az életkori, egyéni és csoport sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására.

Törekszik a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására, az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos pozitív attitűdök kialakítására. A kompetenciafejlődés folyamata és szintjei, a sztenderdek A kompetenciák fejlődésére és az egyes fejlettségi szintekre vonatkozó TÁMOP projekt eredményeit két kötetben foglalták össze a visszajelzés a lehetőségekkel való munkáról.

Az egyik kötet a nemzetközi tapasztalatok bemutatására vállalkozik Falus, szerk.

Megjelent: 4 éve A munka értékelése, visszajelzés adása - ez a fluktuáció ellenszere A kollégák számára adott értékelés és visszajelzés, szervezett formában a teljesítményértékelés rendszere akkor működik jól, ha motiválja a kollégákat a cégben maradásra és a minőségi munkavégzésre. Ez ma már kulcsfontosságú, hiszen súlyos munkaerőhiánnyal küzd hazánk - olvasható a HR Blogban. Nemcsak a gazdasági híreknek, hanem már a bulvárnak is fő témája a rendszerváltás óta nem látott alacsony munkanélküliségi ráta és az ezzel összefüggő súlyos munkaerőhiány. HR szakemberek azt mondják, hogy ma már a toborzás a megtartás - olvasható HR Blogban.

A hazai munkálatokat a nemzetközi gyakorlattal összevetve megállapítható, hogy nincs koncepcionális eltérés a megvizsgált tíz ország kompetencia felfogása között. Nem azonosak ugyan az ún.

Az elégedettség növelése a gamification-nal

Ez magyarázható a fejlődési folyamat sokszínűségével, a fejlődési szintek konkrét időintervallumhoz kötésének bizonytalanságával.

A szakmai fejlődés folyamatjellegéből és logikájából következik, hogy a fejlődési szinteket végig kell járni, nem lehet átugrani, legfeljebb gyorsabban vagy lassabban lehet elérni. Magának a fejlődési folyamatnak a bemutatása ugyanakkor a szakmai fejlődés szempontjából rendkívül fontos. Az előbbi példa, a Tanulás támogatása kompetencia esetében ez a folyamat a következő sajátosságokkal írható le: 2 év gyakornoki idő után Pedagógus I.

Ismeri a tanulóközpontú tanulási környezet jellemzőit. Tisztában van a különböző tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásaival. Az optimális tanulási környezet, tanulási légkör megteremtésekor figyelembe veszi a tanulók sajátos igényeit, ötleteit, kezdeményezéseit, az együttműködésnek a tanulásra gyakorolt előnyeit és hátrányait.

Osztálytermi környezetben képes bizalomteli légkör kialakítására.

Megjelent: 2 éve 10 tipp, hogy a visszajelzés valóban működjön A visszajelzés a lehetőségekkel való munkáról akkor jó, ha célirányos, ha a munkavállaló fejlődését szolgálja, és azonnal beépíthető a gyakorlatba. A megfelelően adott visszajelzésnek, akár pozitív, akár negatív nagyon komoly szerepe van, hiszen az előbbi lehetővé teszi, hogy a munkavállaló érezze, értékelik a munkáját, van értelme annak, amit csinál. Utóbbi esetben pedig a visszajelzéssel az a cél, hogy a munkavállaló fejlődhessen, tisztában legyen az esetleges hiányosságokkal. Elméletben már alighanem mindenki tudja, hogy milyen fontos visszajelzést adni és kapni, hiszen senki sem szeret úgy dolgozni, ha arra, amit csinál nem érkezik semmilyen reakció, például a vezetője vagy akár a kollégái irányából. Arra egyre több cég rájön, hogy már nem elégséges az éves egyszeri teljesítményértékelés, hiszen a feladatok, a célok ennél sokkal gyorsabban változnak manapság.

Visszajelzés a lehetőségekkel való munkáról tartja a tanulási képességek fejlesztését, és nyitott az élethosszig tartó tanulásra. Képes a tanulók motivációjára építeni és bevonni őket saját tanulási folyamatuk irányításába, tervezésébe, értékelésébe. Képes az érdeklődés és a figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a folyamat során fellépő tanulási nehézségek felismerésére és megoldására.

A pedagógusok minősítése

Törekszik a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Tudja, hogy az egyes gyerekek, tanulócsoportok tanulásának támogatása különböző stratégiákat, módszereket igényel, ezért törekszik az életkori, az egyéni és a csoportsajátosságoknak megfelelő, aktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására.

Képes az önszabályozott tanulás szintjének megfelelő változatos feladatadásra, támogatja a tanulókat egyéni tanulási útjuk megtalálásában. Képes egyéni tanulásfejlesztési tervet kidolgozni és széles körű együttműködést kezdeményezni a tanulási problémák kezelésében az érintettek körében.

Jelöltélmény javítására vonatkozó kérdések

A tanulók tapasztalataira, előzetes tudására épít, ösztönzi a magasabb szintű gondolkodási folyamatokat. Nyitott az új tanuláselméletek, tanulási-tanítási módszerek, az IKT új pedagógiai alkalmazásának megismerésére és saját tanulási-tanítási folyamatába való beépítésére. Aktívan részt vesz komplex tanulási környezeteket integráló tanulási programok kidolgozásában. A tanulás támogatásával kapcsolatos ötleteit, fejlesztéseit iskolai, helyi, regionális szinten terjeszti, és az intézményi tanulásfejlesztés szolgálatába állítja.