Hogyan keresnek pénzt a cigányok

A drogériában akkor se dolgozzon cigány! A számok szerint ebben van igazság, egyre többen jutnak álláshoz, a helyzet mégsem ilyen egyszerű.

„Pénzt akarnak, minél többet” – egy Kanadában élő roma a gyöngyöspatai ügyről

A sikerhez jó felnőttképzés kellene, de az állami munkaügyi központok elvétve sikeresek, a civilek pedig kapacitás híján keveseknek tudnak segíteni. Közben sok cégnél még mindig ódzkodnak a cigány emberektől, még ha találni is pozitív példákat.

Megnéztük, hogyan próbálják meglovagolni a munkaerőhiányt a szabolcsi Nagyecseden és a Pest megyei Csobánkán. Varga Enikő halkszavú, szorgalmas és alázatos ember. Egyedül neveli 13 és 15 éves gyerekeit, miközben minőségellenőrként dolgozik egy mátészalkai multi gyártósorán, ahová a nagyecsedi romatelepről buszozik be hétfőtől szombatig, három műszakban. Enikő annyira csendes, hogy a főnöke egyszer rá is szólt, legyen kicsit merészebb, és nyugodtan kiabáljon, ha hibázik a gépkezelő.

A kollégái persze pont azért szeretik, mert nem emeli fel a hangját. Mióta másik szalaghoz került, a régiek folyton kérdezgetik, mikor megy már vissza hozzájuk.

Havonta ezer forintot keres, plusz 12 ezret kap SZÉP-kártyára, ami sokkal több az előző fizetésénél. Korábban egy konzervgyárban dolgozott hogyan keresnek pénzt a cigányok, ráadásul az csak szezonális munka, kevés embert vesznek fel tartósan.

Sokak számára mégis ez az egyetlen út, ha fix bevételt akarnak, itt ugyanis nem várnak általános iskolai végzettséget. Márpedig ban 26 ezren voltak Szabolcs megyében, akik elmúltak 15 évesek, és nem végezték el a nyolc osztályt.

Enikő nem tartozik közéjük, mégis izgult, felveszik-e vajon Mátészalkára dolgozni. Azt mondja, ha Balázs Ferencné Vicu nem segít neki a felkészülésben, esélye sem lett volna.

Sokak szerint a munkaerőhiány történelmi lehetőséget jelent a hátrányos helyzetű, alacsony iskolázottságú, évtizedek óta munkanélküliséggel küzdő embereknek, köztük a romáknak. A munkáltatók ugyanis kénytelenek olyan hogyan kell utazni bináris lehetőségek is felvenni, akiket korábban interjúra se hívtak volna be.

A számok ezt részben igazolják is, nemrég a G7 írt arrólhogy három év alatt majdnem felére csökkent a romák munkanélküliségi rátája, a foglalkoztatási rátájuk pedig közel 40 százalékkal nőtt. A helyzet azonban a jó példák ellenére sem egyszerű, az önkormányzatok nem szívesen engedik el a közmunkásokat, akik a képzés hiányosságai, vagy éppen a rossz tömegközlekedés miatt maguk is nehezen mozdulnak.

A Kiútprogramban egy éve foglalkoznak azzal, hogy a Nagyecsed környéki álláskeresőket próbálják eljuttatni a környékbeli, betanított munkásokat kereső üzemekbe. A Polgár Alapítvány által létrehozott civil szervezet tíz éve van jelen Szabolcsban és Borsodban: saját vállalkozáshoz és ezáltal önálló jövedelemhez segíti a mélyszegénységben élő, főleg hogyan keresnek pénzt a cigányok ügyfeleit. A támogatás egyik eszköze a mikrohitel, másik pedig a mentorálás, szaktanácsadás, hogy az uborkatermesztés valóban sikeres legyen és pénzt hozzon az ügyfeleknek.

Erről itt írtunk bővebben. A Kiútprogram helyi munkatársa, a már említett Vicu egyesével készíti hogyan keresnek pénzt a cigányok interjúra és tesztírásra azokat, akik a gyereknevelés és munka mellett hajlandóak logikai-számtani feladatok felett görnyedni. Azelőtt saját mátészalkai ruhaboltját vezette, de unokája születése után abbahagyta, mert úgy érezte, lánya mellett a helye.

Fábiánházán nőtt fel, édesanyja révén mégis kötődött Nagyecsedhez. Hiába mennek a munkaügyi központba Az elmúlt egy évben közel százan regisztráltak Vicunál, közülük több mint harminc embert ajánlottak ki munkahelyekre, és körülbelül egyharmaduk került be a megcélzott gyárba.

A jelentkezők hatvan százaléka nyolc általánossal rendelkezik, és fele elvégzett valamilyen állami képzést a munkaügyi központnál, de egyikük sem dolgozik a szakmájában. Pedig van köztük targoncás, térkövező, pincér, parkgondozó, dajka, textigépszerelő és falusi vendéglátós végzettségű is. Arról, hogy miért nem hatékonyak a milliárdokért folyó állami képzések, ebben a cikkben olvashat bővebben.

A kiutasok ennek ellenére próbáltak együttműködni a munkaügyi központtal, ahol nyitottak is voltak, de hiába. Ha nem fogadja el az állást, vagy el sem megy kereskedés kereskedővel állásinterjúra, három hónapra mindenféle juttatástól elesik. A közvetítőlapot a munkaügyi központ írja meg és hogyan keresnek pénzt a cigányok ki a céghez, ezért az álláskeresők nagyon kiszolgáltatottak. Ha bemennek a központba, és ott a munkaügyis rábeszéli egy állásra, nagyon nehezen mond nemet, akkor is, ha az állás számára nem megfelelő, mert mondjuk nem bírja a nyers hús szagát, vagy családi okokból nem tudja vállalni a 3 műszakot.

Márpedig a munkaügyisnek az indikátor számít, nem az adott ember. Bíztunk abban, hogy ha valaki visszautasít egy munkát, mert például nem érne haza időben a gyerekhez, akkor ezt elfogadják, és nem töltik ki a közvetítőlapot. Amikor a részletekről akartunk egyeztetni, azt kérték, ne is menjünk be, egyszerűen csak küldjük át az emberek adatait, majd az hogyan keresnek pénzt a cigányok keresnek nekik munkát. A hozzáállással is kezdeni kéne valamit A munkaügyi központ működése tehát sokakat inkább elijeszt, semmint ösztönöz az állami szolgáltatás igénybevételére.

Munkaerőhiány? A drogériában akkor se dolgozzon cigány! - dxnkarrier.hu

A cégek bekarikázós felvételi tesztjein általában logikai, számolási és hétköznapi gyakorlati kérdéseket tesznek fel: összeadás-kivonás, szorzás-osztás, mértékegység-váltások, analóg óra leolvasása, szöveges matekfeladatok, közmondások kiegészítése, szólások értelmezése.

A kérdések többsége könnyűnek tűnik mindenkinek, aki legalább átlagos családban nőtt fel, és nem zuhant ki tizenévesen az általános iskolából. A nagyecsedi telepen azonban nem sok ilyen ember él. Aztán jöhet az interjú, ami külön felkészülést igényel. Gyakran megkérdezik például, mennyire bírja az ember a monotóniát, vagy hogy mi a motivációja. Gaal Ilona szerint a mélyebb hiányosságok pótlására legalább szakemberre lenne szükség, akik napi nyolc órában dolgoznának a telepen. A Kiútprogramnak nincs kapacitása erre, pedig úgy talán az attitűdformálást is el lehetne kezdeni.

Vicu talált rá embereket, de hamar kirúgták őket, mert nem állták meg a helyüket. Az egyikük például odarakott egy kést a gépsorra.

Nem történt baj, leállította magát a gép, de ez nem volt jó pont. Egy másik férfi kiment a szünetben, véletlenül kizárta magát az egész üzemből, aztán hazament. Akkor köszönjük szépen Vicu folyamatosan figyeli a környékbeli álláshirdetéseket, és a cégekkel is kapcsolatban van. Volt, hogy visszakérdeztek, miben nyilvánul ez meg.

Van ember a bíróság felett? – gyöngyöspataiak Orbán Viktor igazságérzetéről

Mondom abban, hogy cigányok. Van, aki azt mondja erre, akkor köszönjük szépen. Szerinte tízből nyolc cég azért nem kapásból elutasító, bár ő annak örülne, ha mindenhol nyitottak lennének.

Egy másik alkalommal megjelent egy toborzócég azzal, hogy akár ötven embert is kiközvetítenének.

Nem sokkal később össze is gyűltek ennyien a közösségi házban, hogy válasszanak közülük. Elmondása alapján ezután mindenféle mérés nélkül kiválasztottak tizenkét embert, azt mondták, a jobbakat.

Rámondták, hogy igen, mire mondtuk, hogy ezt azért nem kéne. Mondták, jó, jó, nem lesz ez szempont, de higgyük el, nagyjából hogyan keresnek pénzt a cigányok tudják, kik a jobbak. Azt volt a legnehezebb látni, hogy ezen a megalázottak meg sem ütköztek, egy kicsit sem, ehhez szoktak, elfogadják. Hajnaltól estig melózik Debrecenben havi ezerért. Szíve szerint ezer körül keresne, de nem adná fel a stabil állást a kiszámíthatatlan gyári munkáért. A férfiak közül többen mondták már, hogy nem akarnak gyárban dolgozni, mert bezárva éreznék magukat.

Ilyenkor biztatom őket, hogy télen is biztos anyagi hátterük lehetne. Hogyan keresnek pénzt a cigányok osztály nélkül már moccanni sem lehet kilométerrel arrébb, Pest megyében sok szempontból más a helyzet. Több a munkalehetőség, jobb a közlekedés, közelebb van a főváros is. Kérdés, mennyire érzik ezt a háromezer lakosú Csobánkán, ahol — es adatok szerint — a lakosság 17 százaléka a két szegregátum egyikében él.

Ez az a település, ahol a roma gyerekek elkülönítése miatt néhány éve bezárták a helyi általános iskolát, majd újat nyitottak, ahol most már együtt tanulnak romák és nem romák. Az erről szóló cikkeinket itt találja. Bakó Boglárka kulturális antropológust óta ismerik errefelé: kutatóként érkezett, hét éve tanodát alapított, de az elmúlt két évben úgy érezte, muszáj foglalkozniuk felnőttképzéssel is.

„Pénzt akarnak, minél többet” – egy Kanadában élő roma a gyöngyöspatai ügyről | VAOL

Ha ezt nem tudjuk, hiába találunk ki bármit, és nyomjuk át, nem fog működni. Sok program azért nem hatékony, mert nincs eléggé beágyazva. A központban vállalták, hogy ha összeszednek húsz embert, kiviszik a képzést Csobánkára. Végül az eladói szakmára esett a választás, mivel ezt akarták a legtöbben, és az adatok alapján tényleg hiány volt belőle a környéken.

Igaz, így a férfiakat szinte teljesen elvesztették. Ráadásul tavasztól őszig eleve nehéz elérni őket, hiszen ekkor keresik meg azt a pénzt, amivel kihúzhatják a telet. Idén tavasszal en végezték el az eladói képzést, amihez havi bruttó ezer forint megélhetési támogatás is járt az államtól. Készítettünk egy utólagos vizsgálatot, és érdekes volt látni, mennyire meghatározta ez a pénzkeresés jelei identitásukat.

Fontos volt nekik, hogy ez jó példa a gyerekek előtt, hogy lehet azzal érvelni: anya is tanult. Miután levizsgáztak, bulit tartottak a Plandics téren, az emberek ünnepeltek, szólt a zene. Közösségi esemény volt, hogy 25 ember levizsgázott. Az egyikük különösen nehéz körülmények közt, egy apró szobában él minden nélkül.

A vizsga másnapján jártam nála, és kiderült, hogy éppen festi a lakást. Komolyan, még a járása is megváltozott, azt kérdezte: Na mit szól, Bogi néni?

Négyest kaptam, de csalódott vagyok Horváth Csilla az iskolában négy éven át tanult cukrásznak, aztán két hónappal a vége előtt kirúgták. Éppen ezért szívesen végezne cukrász OKJ-t, de nem bánta, hogy eladói indult: úgy volt vele, csak legyen hogyan keresnek pénzt a cigányok szakmája.

Csodafalu, ahol cigányok és „parasztok” a lehetetlenre szövetkeztek

Hajni meg ötösre vizsgázott, a sógornőm. A tételeket is mind kidolgoztam, mindenki az én füzetemet kérte. Még az írásbelin se hagytak békén, egymás mellett ültünk, és mondták, hogy súgjak, milyen fajta kenyerek vannak. Mondom, nem tudod a kenyereket? A képzés után felvették volna, de nem ment el a próbanapra, mert kettőtől este tízig kellett volna dolgoznia. Máskor meg hajnali ötre kellett volna mennem, négykor indulni az első busszal. De akkor ki viszi a gyerekeket iskolába?

Legkésőbb szeptemberben azért szeretne elhelyezkedni. Sógornője, Veres Hajnalka nagyobbik gyereke már 11 éves, a kicsi viszont még óvodás sincs. Nem veszi ki jól magát hogyan lehet kereskedési botot létrehozni barna bőrű ember a pénztárban Az eladói képzéssel párhuzamosan nyolcosztályos képzést is indítottak, és feltérképezték a környékbeli munkalehetőségeket.

Bakó Boglárka egy helyi hogyan keresnek pénzt a cigányok kollégájával járta a kisboltokat, hogyan keresnek pénzt a cigányok majdnem mindig megkérdezték, cigányokat küldenének-e hozzájuk.

A legtöbb helyen mégis nyitottak voltak, részben azért is, mert az állam bértámogatást ad az általa kiképzett emberek foglalkoztatásához.

Néhány helyen viszont nem tudták vállalni, hogy a hat óra munkaidő tényleg hat óra lesz. Egy másik nagyobb üzletben pedig a szakértelemre hivatkoztak, pedig csak árukat kellett volna pakolni. Horváth Viktória szerint munkaerőhiány ide vagy oda, a munkáltatók megválogatják, kiket vesznek fel, és ez nemcsak a romákat sújtja. Én csak egyszer éltem át ilyet, akkor azt mondták, rossz tapasztalataik vannak a cigányokkal, ezért nem bíznak bennem.

Szerintem ezen túl kell lépni, és értékelni saját magunkat, nem belesüllyedni ebbe. És tök mindegy, mit csinálnak, takarítanak-e a kórházban, vagy bármi más, de dolgoznak. Csemegepultban vagyok hat órában, ezer bruttóval. Szerintem ez nem sok, túlórával, adókedvezménnyel se kapok ennyit nettóban. Egyedül neveli nyolcéves kislányát, ezért számára is fontos volt, hogy helyben zajlott a képzés.

Gyerek és munka mellett nem biztos, hogy megoldható. Szíve szerint szociális területen dolgozna, leginkább rászorulú gyerekekkel. Címlapi képünk illusztráció. Fotó: Pixabay.